Páratartalom – a láthatatlan ellenség
Nem számít, mennyire értékes fát választunk, ha nedves, a fűtés kudarcra van ítélve. A frissen vágott fa nedvességtartalma akár 50% is lehet, ami azt jelenti, hogy a tűz energiájának nagy részét a víz elpárologtatására fordítjuk, nem pedig a helyiség fűtésére. Az ideális tűzifa nedvességtartalma 20% alatt van; ebben az esetben nem "sír" a tűzben, és nem termel sűrű, szürke füstöt.
A szakértők azt javasolják, hogy a tűzifát legalább egy-két évig szárítsuk használat előtt. Ez idő alatt a rönkök szerkezete megváltozik, repedések jelennek meg, és a súlyuk is észrevehetően csökken. A nedves fa elégetése nemcsak pazarló, hanem a kandalló élettartamát is lerövidíti, mivel a savas gőzök károsíthatják az öntöttvasat és az üveget.
Néha, kényszerből, az emberek nedvesebb fát használnak, de ilyenkor nagyobb fogyasztásra és gyakoribb kéménytisztításra kell számítaniuk. A legjobb stratégia továbbra is a megelőzés: egy-két szezonnal előre vásárolni a fát, hagyni, hogy a természet tegye a dolgát.
A tárolás művészete a hatékony égésért
A fa beszerzése csak a kezdet; a tárolása ugyanilyen fontos. A tűzifa legnagyobb ellenségei a talaj nedvessége és az álló levegő. Ezért a rönköket raklapokra vagy rácsokra kell helyezni, hogy alulról is szellőzzenek. Lefedéskor az alapvető szabály, hogy csak a tetejét védjük az esőtől, az oldalakat szabadon hagyjuk a levegő keringéséhez.
Szigorúan tilos vegyszerrel kezelt, festett vagy impregnált fát égetni a kandallóban. Régi bútorlapok vagy vasúti talpfák elégetése mérgező gázokat szabadít fel, amelyek veszélyesek az egészségre és rendkívül károsak a kéményre. A kandalló a tiszta és természetes fát "szereti" a legjobban.
A megfelelő tárolás és a fafajták tudatos megválasztása befektetés a lelki békébe. Ha betartjuk ezeket az alapelveket, a kandalló nemcsak meleget biztosít, hanem hosszú éveken át otthonunk biztonságos és megbízható központi eleme marad.
